Az Európai Bizottság már 393 millió euró (160 milliárd forint) bírság behajtására készül Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságának, a magyar menekültügyi rendszer hiányosságai miatt korábban hozott ítéletének végre nem hajtása miatt. A Portfolio kérdésére adott válaszokból kiderült, hogy a Bizottság készen áll a további lépésekre, amennyiben Magyarország nem fizeti meg időben a bírságokat.
A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
Az élelmiszeripar és a kkv-k fejlesztése a magyar gazdaság növekedésének egyik alappillére, és a jelenlegi pályázati rendszerben hatalmas a verseny a forrásokért. A vállalkozásoknak nemcsak tartalmi és pénzügyi szempontból kell kiváló pályázatokat benyújtaniuk, hanem szükségük van egy tapasztalt, megbízható tanácsadó partnerre is, aki végigkíséri őket a pályázat teljes életszakaszán. Kovács Zoltán, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint „csak a legjobb, szakmailag hibátlan pályázatoknak van esélyük a sikerre”, és a vállalatok számára most kulcsfontosságú döntés, hogy kivel dolgoznak együtt a jövőbeli beruházások során.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által bemutatott „Stratégiai Párbeszéd az EU Mezőgazdaságának Jövőjéről” című jelentés vegyes fogadtatásra talált az agrárszektorban. Bár a hét hónapig tartó egyeztetések során sikerült enyhíteni a gazdák és civil szervezetek közti feszültségeket, Európa legnagyobb mezőgazdasági lobbiszervezete, a Copa-Cogeca erőteljesen bírálta a növényi alapú étrendek előmozdítására tett javaslatokat. A konfliktusban még a V4-ek is újra egy platformra kerültek.
Ha a zöld agrárpolitikával leépítjük az európai termelést, csak olyan területekről szerezhetjük be az élelmiszert, ahol fenntarthatatlan módon gazdálkodnak – véli Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Portfolio-nak elmondta: a fenntarthatóság alapelveivel az európai gazdák is egyetértenek, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek. A társadalmi kompromisszum a klímaváltozás miatt szorongó uniós polgárok és a gazdák között elérhető, ha elfogadjuk, hogy a probléma valós, és annak megoldásában a termelők is érdekeltek, valamint nem ők a folyamat felelősei.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.
Az Európai Bizottság csütörtökön elküldött a belga soros elnökségnek egy dokumentumot, amelyben felvázolta azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel csökkenthetők a mezőgazdasági termelők adminisztratív terhei – derül ki a brüsszeli testület közleményéből.
Megkezdődött ma négy új vidékfejlesztési kiírás társadalmi egyeztetése, amelyek Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervén alapulnak – jelentette be az Agrárminisztérium.
A román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a marosvásárhelyi gazdálkodókkal folytatott hétfői megbeszélésen bejelentette, hogy Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos lemondását fogja kérni az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács keddi ülésén, amiért "semmibe vette 15 tagállam szavazatát".
Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Azután, hogy az Európai Bizottság a minap elfogadta a magyar KAP Stratégiai Tervet, a jövő héten dönt az Országgyűlés az új agrártámogatási törvényről, illetve zajlik a végrehajtási rendeletek kidolgozása, lesz egy új honlap és sokféle kiadvány is, így az a célja az Agrárminisztériumnak, hogy mindenki a pontos információk birtokában tudja 2023 áprilisában benyújtani az egységes kérelmét – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor konferencia második napjának első szekciójában Feldman Zsolt, a tárca államtitkára. Előtte az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága osztályvezető helyettese, Major Bence tartott előadást, amelyben felvázolta a magyar agrárium előtt is álló sokféle kihívást, illetve a kiszámíthatóságot nyújtó magyar terv részleteit. A panelbeszélgetésben Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője többek között arról beszélt, hogy milyen újításokkal készülnek arra, hogy a gazdák a kifizetésekhez minél hatékonyabban hozzájuthassanak. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke többek között azt emelte ki, hogy főleg a kisgazdaságok elégedettek lehetnek az új KAP Stratégiai Tervvel, de sok részlet még hiányzik a nagy képhez. Mezei Dávid, az MKB Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatok vezetője többek között arról beszélt, hogy sikerült úgy összerakni az agrár-ökológiai támogatási programot, hogy abban minden gazdálkodó megtalálhatja a számítását, de egyúttal azt is jelezte, hogy mire érdemes törekedni a lehetőségek széles tárháza kapcsán.
Jövő év elején lép életbe a közös agrárpolitika új szabályrendszere, feszes tempóban zajlik a végrehajtás előkészülete. Megszületett a megállapodás Brüsszellel, így biztosított a magyar agrárium szereplőinek támogatása – mondta el Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak az, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta hétfőn az Európai Bizottság – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Teljesen új támogatási rendszerre és követelményekre készülhetnek a magyar gazdák 2023-tól az új uniós Közös Agrárpolitikában, ám a pontos részletek leghamarabb nyáron tisztázódhatnak, amikor is kiderül, elfogadja-e az Európai Bizottság a magyar stratégiai tervet - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, az biztos, hogy a termelők egyéni felelőssége a támogatások szempontjából növekedni fog a következő időszakban. A szakember többek között arról is beszélt, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a magyar élelmiszeripart, illetve mi várható a hitelállományok tekintetében 2022-ben a magyar agráriumban.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
